Hétvégi program

2017. NOVEMBER 9-11.
Koljnofski književni susreti -Kópházi Írótalálkozó

Četvrtak 09.11.
19 sati književna večer u Koljnofu uz predstavljanje zbornika i tri knjige izabranih dijela Tomislava Marijana Bilosnića

az oldal szerkesztése

Nyílt nap / Otvori dan

Kedves Szülők!

Iskolánk 2017 november 23-án nyílt napot tart. Szeretettel várjuk a Kedves Szülőket!

az oldal szerkesztése

Szépkiejtési verseny Kópházán / Naticanje u lipom govoru u Koljnofu

Pri Nakovićevom naticanju u lipom govoru, ko su pred kratkim održali u Koljnofu, je sudjelivalo 70 školarov. Sudioniki su bili iz različnih osnovnih škol Ugarske i 6 do 14 ljet stari. Naticali su se u četiri starosni kategorija.

Ljetos su školari dolnjih razredov pred stručnim žirijom recitirali hrvatsku pjesmicu pokojnoga koljnofskoga pjesnika Mate Šinkovića, a u višoj kategoriji su pročitali tekst Ivana Blaževića, bivšega koljnofskoga farnika.

az oldal szerkesztése

TINTA Könyvkiadó pályázata

Iskolánk sikeresen pályázott a TINTA Könyvkiadó pályázatán.
A Kiadó könyveivel gyarapítottuk iskolánk könyvtári állományát.

az oldal szerkesztése

EU-Code Week tajedan / EU-Code Week hét

Iskolánk is részt vett az “Európai programozás hete” című projektben. Diákjaink véleménye és néhány kép mindent elárul a program sikeréről:

„ Nagyon tetszett, érdekes és szórakoztató volt! A tanárok is kedvesek és segítőkészek voltak.”

„Nagyon jó élmény volt!”

„Sokat tanultam belőle!”

„Nagyon tetszett a programozás! A végén a készített programmal játszottunk, sőt még verseny is volt!”

„Érdekes volt! Bárcsak többször is lenne ilyen óra!”

galerija slik / képgaléria

az oldal szerkesztése

Uspješna međunarodna suradnja škola

U sklopu projekta Bilo kuda – Hrvati svuda financiranoga sredstvima Ministarstva znanosti i obrazovanja Republike Hrvatske u iznosu 18.775,00 kn učenici Osnovne škole Grgura Karlovčana sudjelovali su u dvodnevnim kulturnim i sportskim aktivnostima zajedno s učenicima Osnovne škole Mihovila Nakovića u mađarskom gradu Koljnofu.

Tako je prvi dan, nakon upoznavanja i pozdravnog govora ravnateljice škole Ágnes Sárközi, bio obilježen zajedničkim sportskim aktivnostima iz obje škole koje su predvodili nastavnici tjelesne i zdravstvene kulture Biserka Brindza i Ivan Đuroci. Zatim su učenici imali priliku poslušati predavanje Franje Pajrića, predsjednika Udruge gradišćanskih Hrvata „Hrvati“ tijekom kojeg im je predstavio život, povijest i kulturnu baštinu gradišćanskih Hrvata, a posjetili su i Etnomemorijalni centar. Djelatnici OŠ Mihovila Nakovića dodatno su priredili iznenađenje za učenike i učenice OŠ Grgura Karlovčana pripremivši zabavni program uz karaoke kako bi se djeca neformalno družila i još bolje međusobno upoznala.

Drugi dan učenici obiju škola priredili su kulturni program te naizmjence održali nekoliko točaka kojima su predstavili tradicionalne hrvatske pjesme i plesove. Članice folklornog sastava Osnovne škole Grgura Karlovčana koje je vodila učiteljica Monika Rupčić otpjevale su i pjesmu gradišćanskih Hrvata kao zahvalu za gostoprimstvo. Organiziran im je posjet i razgledavanje grada Soprona gdje su imali priliku vidjeti gradske zidine, vatrogasni toranj, jantarsku cestu, Hrvatski kulturni centar, gradski vidikovac, kuću kralja Matije Korvina i druge znamenitosti grada.

Projektom je ostvarena razmjena iskustva između dviju škola, gdje su se nastavnici i učenici međusobno upoznali i motivirali na daljnju suradnju. Također, nastavnici su informirani o obrazovnim modelima u Mađarskoj i Hrvatskoj, a učenici su se međusobno upoznali i povezali putem zajedničkih aktivnosti i druženja.

iz Đurđevca kod nas

grad Đurđevac

az oldal szerkesztése

Digitális Gyermekvédelmi Stratégia

A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében

A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az ennek során felmerülő feladatait.

A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja:

„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal – , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.”

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.”

A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat el a gyermek védelme érdekében.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer | Gyermekjóléti szolgáltatás | Védelembe vétel | Nevelésbe vétel

Nemzeti Köznevelési Portál | EEMI tájékoztatás

az oldal szerkesztése

Iskolánk bázisintézmény

az oldal szerkesztése

Početak školske godine / Tanévnyitó

az oldal szerkesztése

Završilo putovanje po slijedi starih

Oko 1.500 kilometrov i sedam držav su ubašli pri povijesnom putovanju „Po staza naših starih“. Grupa od već od 20 ljudi je deset dani dugo hodila po slijedi hrvatskih iseljenikov u 16. stoljeću. Nedilju su putovanje završili u Mokrom Haju u Slovačkoj, ča je najsjevernije mjesto u kom su se naselili Hrvati.

Selo Mokrý Háj u Slovačkoj su naselili Hrvati 1569. ljeta.

Sobom su nosili čamac kot simbol iz mitologije

Putovanje su počeli petak, 7. julija u Koljnofu pod peljanjem Franje Pajrića. Odanle je je put peljao u Frankopanski grad Bakar nedaleko od varoša Rijeke u Hrvatskoj.

Put po nekadašnji zrinsko-frankopanski posjedi je grupu peljao kih 1.500 kilometrov krez Hrvatsku, Sloveniju, Bosnu i Hercegovinu, Ugarsku, Austriju, Slovačku i Česku. Sa sobom su imali čamac, ki je simbol za Argonaute. To su heroji grčke-mitologije ki su pred Trojanskim bojem iskali Zlato runo. Pajrić tvrdi, da nova istraživanja iz područja geometrije prostora kažu, da se je legenda odvijala u karpatsko-jadranskom prostoru.

U okviru ljetošnjega putovanja pod geslom „Po staza naših starih“ je karavana gostovala i u Kalištrofu i Bajngrobu.

Projekt izvršavaju svako drugo ljeto

Projekt „Po staza naših starih“ je Franjo Pajrić inicirao 2013. ljeta. Cilj mu je da se širi znanje o Gradišćanski Hrvati i da upoznaju povijest selidbe hrvatskoga naroda.

Polag Franje Pajrića je važno, da se ljudem objasni, da Gradišćanski Hrvati nisu u prvom redu pobigli pred Turki.

Teorija biguncev ne odgovara povijesnim dogodjajem

Predoci i majke današnjih Gradišćanskih Hrvatov da su se namjerno doselili u krajine današnje Ugarske, Austrije, Slovačke i Česke a to zbog različnih uzrokov.

Za to govoru različne činjenice kot na primjer da se Hrvat nije bojao Turkov. Zvana toga da su marljivi ljudi, kot su to bili Hrvati, bili dobro došli u ovom današnjem kraju, kade su bile potribne djelatne snage.

Nadalje su Hrvati pred prilično 500 ljet nosili kršćanstvo, ko se je protivilo protestantizmu, ki se je to vrime jur počeo širiti u ovi kraji, razlaže Franjo Pajrić.

Putovanje po staza naših starih kanu prirediti još 16 ljet, onda će se naime svečevati 500. obljetnica doseljenja Gradišćanskih Hrvatov.

az oldal szerkesztése

Karavana po staza starih u Gradišću

Karavana ljudi ka putuje po staza starih hrvatskih iseljenikov je po sedmi dani stigla u austrijanski dio Gradišća. Grupa od kih 20 ljudi iz trih zemalj je jur od prošloga petka na putu. Iz Koljnofa su putovali u Hrvatsku, Bosnu i Hercegovinu, Sloveniju i Ugarsku.

Upoznati ljude s povješću i bogatstvom Hrvatov

Jedan cilj ovoga povijesnoga projekta je, da se širi znanje o Gradišćanski Hrvati i da ljudi upoznaju bogato kulturno i povijesno jerbinstvo Hrvatov.

Petak dopodne je grupa postala u Bajngrobu i Kalištrofu u sridnjem Gradišću. Uz drugo su razgledali i ruševinu na Landžeru, je rekao inicijator Franjo Pajrić.

Folklorna povorka krez Šopron i Koljnof

Petak otpodne su održali folklornu povorku „Po staza naših starih“ u Šopronu i Koljnofu. Subotu ćedu sudjelivati pri hrvatskom festivalu Dobrodošli u Požonu.

Završetak nedilju u bivšem hrvatskom selu Mokri Haj

Grupa mladih Gradišćanskih Hrvatov je na svojem putu do petka obašla pet držav, i to Hrvatsku, Sloveniju, Bosnu i Hercegovinu, Ugarsku kot i Austriju.

Subotu i nedilju će je put peljati još u Slovačku i Česku, kade će završiti Treta karavana po staza starih.

Treta karavana po staza starih je krenula petak 7. julija 2017. u Koljnofu odnosno u Bakru u blizini Rijeke.

az oldal szerkesztése

Početak putovanja po staza naših starih

U petak u dvi ura rano je iz Koljnofa krenula grupa ljudi, ka će u dojdući deseti dani biti na putu po staza starih hrvatskih iseljenikov. Karavana Hrvatov će otpodne oficijelno početi svoje putovanje u Bakru u blizini Rijeke na hrvatskom morju.

Grupa od kih 20 ljudi će zutra subotu postati u varošu Grobniku u Hrvatskoj, ar grobnička Katedra Čakavskoga sabora jur nekoliko ljet dugo sudjeluje sa šopronskom Katedrom Čakavskoga sabora. Karavana će se zaustaviti i u Delnica i Vrbovskom. „Ovi varošići”, je rekao organizator Karavane, Franjo Pajrić, “ležu na stari cesta, po ki su se i naši furmani iz Gradišća vozili do Rijeke.”

Potom će grupa pohoditi Ozalj i Vivodinu kot i Draganić, u prvom redu zbog tamošnjega lokaliteta Gradišće. Karavana će postati kašnje u Vukovoj Gorici, Zaprešiću, Šenkovcu, a plavčicom kanu otploviti prik Mure.

Iz Koljnofa do najsjevernije točke selidbenoga vala

Iz Zalske županije u Ugarskoj ćedu se odvesti u Željeznu županiju mimo Sambotela, kade je mučeničkom smrću poginuo veliki panonski svetac Sv. Kvirin. U Gradišću će karavana postati u Kalištrofu i Bajngrobu a pogledat će si veliku ruševinu na Landžeru.

Prik Koljnofa, tvrdjave Devin u Slovačkoj i Požona će karavana putovati u Brno u Českoj, a završna točka je Mokry Háj na sjeverozapadu Slovačke. To mjesto se po ugarsku zove Horvátberek i je najsjevernija točka selidbenoga vala iz 16. stoljeća, do ke su došli Hrvati.

Povezivanje Hrvatov i spominak na selidbu

Nakana karavane, ku ljetos priredjuju po treti put je, da se povežu Hrvati s Gradišćanskimi Hrvati i da se spomene seljenja današnjih Gradišćanskih Hrvatov pred pol tisućljeća u krajine, u ki danas još živu. Kot je rekao Franjo Pajrić ćedu deset dan dugo biti na putu od Jadranskoga morja do srca Europe da grupi nastanu jasnije dimenzije seljenja preocev pred pol tisućljeća.

Pri projektu sudioniki putuju krez različne države. Dijelom idu piše i na konji, pri jačenju i tancanju. 2015. ljeta su putovanje pratili dva novinari Hrvatske radio i televizije HRT. Oni su sudioniki sprohadjali kamerom i o tom načinjili televizijski dokumentarac – vidi vist: Dokumentarac o „Staza naših starih“. Tadašnja karavana je završila u Českoj – vidi vist: Po staza naših starih u Nikišporku.

az oldal szerkesztése
to top