Usvajanje jezika
Nyelvelsajátítás

Kópházán napjainkban a horvát nyelvet csak az idős emberek beszélik, a fiatalok többnyire csak passzív szókinccsel rendelkeznek. Csökken azon gyerekek száma is, akik beszélik és értik a horvátot.    Csoportonként csak egy-két gyerek érti , de folyékonyan beszélni egyikük sem tud. Szerencsére vannak olyan családok, akiknek fontos, hogy gyermekük tudjon horvátul beszélni. A gyermekek a horvát nyelv által megismerik kultúrájukat, hagyományaikat.

U Kojnofu u današnje vrijeme jezik koriste samo starije osobe, mlađe osobe u većini imaju samo pasivan vokabular. Smanjio se i broj djece, koji govore i razumije hrvatski. U svakoj grupi naše čuvarnice  samo jedno ili dvoje mališana razumije ali gotovo nitko od njih ne može tečno govoriti. Srećom još uvijek postoju obitelji kojima je važno da njihova djeca znaju govoriti hrvatski. Djeca uz hrvatski jezik upoznaju kulturu i tradicije.

 

A gyerekek már kiscsoporttól elkezdenek ismerkedni a nyelvvel. Tanulunk versikéket, kiszámolókat. Először a horvát képeskönyvekkel ismertetjük meg őket.( Színek, Az első szavaim) Ezen könyvek segítségével megtanulnak egyszerű szavakat. Mesélünk nekik egyszerű állatmeséket. ( A három kiscica, Békacsalád)

Kiscsoport végére,megtanulnak bemutatkozni, tudják a jeleiket, néhány szót, rövid versikéket, mondókákat, kiszámolókat.

 

Djeca počinju upoznavati hrvatski jezik već u maloj grupi. Učimo pjesmice, brojalice. Prvo upoznajemo slikovnice. (Boje,Moje prve riječi)  Najprije im pokušavamo naučiti jednostavne riječi uz pomoć ovih knjiga. Pričamo im jednostavne priče o životinjama.( Tri mačica, Obitelj žaba,)

Do kraja male grupe nauče pozdrave, znaju svoje znakove, nauče nekoliko riječi, kratke pjesme, brojalice.

 

Középső csoportban már várják és szeretik a horvát versikéket, meséket és dalokat. Könnyebben tanulják a mozgással egybekötött verseket. Olyan könyvekből mesélünk nekik, amelyekben sok kép van, mert így a mesélés során-a képeket nézve- jobban megértik a mesét. Minden mesét többször is megismétlünk magyarul és horvátul egyaránt. Meséléssel fejlesztjük a gyermekek nyelvi készségeit.

Középső csoportban rendszeresen játszunk nyelvi játékokat a gyerekekkel. Középső csoport végére már megértenek egyszerű kifejezéseket is. ( Hogy hívnak? Álljatok fel! Üljetek le! Gyertek ide! stb.)

Egyre jobban értik a horvát nyelvet.

U srednjoj grupi već čekaju i vole pjesme, priče, pjesmice. Lakše nauče takve pjesmice, kojima pripada pokret. (Kamen, kamen šeta se) Pričamo im priče iz takvih knjiga u kojima ima mnogo slika. Dok pričamo priče, djeca gledaju slike i tako bolje razumiju priču. Svaku priču više puta ponavljamo i na mađarskom i na hrvatskom jeziku. Kroz pripovijedanje razvijamo jezične vještine djece.

U srednjoj grupi često igramo i jezične igre s djecom. Do kraja srednje grupe razumiju jednostavne izraze. (Kako se zoveš? Ustanite! Sjednite! Dođite ovamo!.) Bolje i bolje razumiju hrvatski jezik.

 

Nagycsoportban már sok szót tudnak.

Hol használjuk a horvát nyelvet?

Öltözködés közben megnevezzük a ruhadarabokat. ( szoknya, nadrág, kabát stb.)

Mosakodás közben is használunk horvát kifejezéseket.( Megyünk kezet mosni. Megmossuk a fogunkat. Kérek fogkrémet! stb.)

Testnevelés foglalkozás során is használunk horvát mondatokat. ( Álljatok sorba! Fussatok! Dobjátok a labdát! stb.)

Minden nap beszélgetünk az időjárásról is. ( Milyen időnk van ma? Felhős. Fúj a szél, Süt a nap. stb.)

Szabadjáték közben is tudjuk gyakorolni a horvátot. ( Autót, traktort, vonatot…vezetek. Házat, várat építek. stb.)

Megpróbálkozunk egy rövid mese dramatizálásával is horvátul.

Óvodánkban- a gradistyei horvát mellett- többségében az irodalmi nyelvet használjuk.

A tanév végén a gyerekek egy rövid műsorral kedveskednek, melyben magyar és horvát énekeket, verseket adnak elő és táncolnak is, a szülők nagy örömére.

 

U velikoj grupi već znaju mnogo riječi. Gdje koristimo hrvatski jezik?

Tijekom oblačenja imenujemo odjeću. (suknja, hlače, kaput)

Tijekom umivanja koristimo hrvatske izraze. (Idemo ruke oprati. Peremo zube, Prosim zubnu pastu!)

Tijekom tijelovježbanja koristimo i hrvatske rečenice. (Stanite u red! Bježite! Bacite loptu!…)

Svaki dan govorimo i o vremenu. (Kakvo je vrijeme danas? Oblačno je. Puše vjetar. Sunce sija.)

I tijekom igre možemo vježbati hrtvatske riječi („Vozim auto, traktor, vlak,bicikl…”„ Gradimo kuću, tvrđavu.”)

Pokušavamo i dramatizirati kratke priče.

U našoj čuvirnici koristimo i gradišćanskohrvatski jezik, ali u većini govorimo na standardnom hrvatskom jeziku. Na kraju školske godine djeca izvode malu predstavu. U ovoj predstavi pjevaju mađarske i hrvatske pjesmice, plešu na radost roditelja.

 

Célunk, hogy óvodásaink megszeressék a horvát nyelvet és rendelkezzenek passzív vagy még inkább aktív szókinccsel, hiszen ha már az óvodában megszeretik a nyelvet, könnyebben és szívesebben fogják tanulni az iskolában.

Naš je cilj, da djeca u vrtiću zavole hrvatski jezik i imaju aktivan ili barem pasivan vokabular. Ako djeca zavole hrvatski jezik ovdje u čuvarnici , onda će ga lakše i radije učiti u školi.

A horvát mellett természetesen biztosítjuk a gyerekek sokoldalú fejlesztését minden területen, illetve a meleg, családias légkört.

Uz hrvatski jezik, naravno osiguravamo svestrani razvoj djece na svim područjima,kao i toplu, obiteljsku atmosferu.