Gratuliramo
Gratulálunk!

Egy verselős délután

Január 22. A Magyar Kultúra Napja 1989 óta. Szerte az országban tartanak megemlékezéseket, ünnepségeket, műsorokat.

2020. január 22-én a kópházi iskolában is szerveztek egy ehhez a naphoz méltó programot. Szavalóversenyre hívták az alsós és felsős gyerekeket. Azokat, akik szívesen, örömmel tanulnak és mondanak verseket.

Engem, mint az iskola volt tanító nénijét – aki már harmadik éve nyugdíjasként éli mindennapjait – hívtak és vártak zsűrizni erre a versenyre.

Szíves örömest jöttem! Tele várakozással, kíváncsisággal! Milyenek lesznek a gyerekek, milyenek a választott versek? Hát nem okozott csalódást senki és semmi sem!

Látni a sok izgatott, kipirult arcú, apró és nagyobb fiút és lányt, akik felkészülten, bátran, határozottan álltak elénk és szépen, átéléssel tolmácsolták a verseket – ez nagy boldogság volt számomra. Visszaidézte azokat az időket, amikor 24 éven át, ebben az iskolában számtalan versenyre, műsorra készültem én is kis tanítványaimmal.

S hogy milyenek voltak a választott versek? A régi klasszikusoktól (Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula…) egészen a kortárs költők műveiig (Lackfi János, Varró Dániel, Vesztergom Andrea, Muhi János…) ívelt a sor. Mindenkinek sikerült megtalálnia a korához, egyéniségéhez, stílusához illő művet.

Szokták mondani (egy-egy versenyen): „a zsűri nehéz helyzetben van”. Hát valóban, így jártunk most mi is a társaimmal. Nem volt könnyű kiválasztani a győzteseket az 1-2.oszt., a 3-4.oszt., az 5-6.oszt. és a 7-8.oszt. kategóriákban sem! Úgy gondolom, az az igazán jó verseny, ahol nehéz a zsűri dolga. És ez ilyen volt!

Gratulálok még egyszer azoknak a gyerekeknek, akik a versmondás szépségét, örömét megosztották velünk, a hallgatósággal!

Köszönet a szülőknek és a pedagógusoknak, akik segítették a gyerekeket a felkészülésben!

Szép volt! Találkozzunk jövőre, ugyanitt!

Keresztényné Kocsis Éva